A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

Az Európai Unió reformjának bátornak és nyitottnak kell lennie. Több párbeszéddel és nagyobb felelősségvállalással, a polgárok iránt elkötelezett tisztelettel és szolidaritással érhetünk el eredményeket, az uniós törvénykezés szintjén is. Tudom, hogy ez nem könnyű feladat, de biztos vagyok abban is, csak így nyerhetünk mindnyájan – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök május 11-én, csütörtökön a parlament plenáris ülésén, amelyen Jean- Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is részt vett.
Az RMDSZ elnöke üdvözölte, hogy az Európai Bizottság zöld utat adott a Minority Safepack kezdeményezésnek. „Európa alapértékei közé tartozik az etnikai, vallási és nyelvi sokszínűség, úgy véljük, ezeket az értékeket továbbra is meg kell őrizni, és meg kell szilárdítani. Hatvan millió olyan polgár él Európában, aki nem szeretne beolvadni, de saját szülőföldjén szeretne élni és építkezni” – tette hozzá Kelemen Hunor.
Kelemen Hunor emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ alapítása óta az európai eszme elkötelezettje: „1990. január 13-án azt mondtuk: Romániának az euro-atlanti övezethez kell csatlakoznia. Az akkori meggyőződésünk mai napig nem változott: az ország jövőjét csakis egy mainál erősebb Unióban lehet és kell is elképzelni, hiszen történelmünk tanított meg arra: a szabadság, a biztonság és a jólét sosem keletről érkezik.”
Meggyőződése, hogy több Európára, egy lényeges változásokon áteső Európára van szükség, amelynek közelebb kell kerülnie polgáraihoz. „A globális kihívásokkal szembesülő Európa csak akkor jöhet ki nyertesként, ha erősebb lesz, ha békét és stabilitást teremt, jólétet és szabadságot. Egymagukban a kontinens országainak, még a legerősebbeknek sem sikerülhet. Vagy együtt sikerül, a szükséges kompromisszumok meghozatalával, vagy közös lesz bukásunk, ha lemondunk Európa legsikeresebb politikai és gazdasági projektjéről” – tette hozzá.
Kelemen Hunor végül így összegzett: a többsebességes Európa katasztrófához vezethet, arra ösztönözhet egyeseket, hogy alternatívát keressenek, ez pedig konfliktusokkal és feszültségekkel járna: „előbb-utóbb fel kell vetni a szuverenitás kérdését is, a hatalmi viszonyok elosztásának kérdését, új egyensúlyt kell teremteni a tagállamok és Brüsszel, az európai intézmények és a nemzetiek között.”