A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

Születésének 260., halálának 190. évfordulóján hagyományokhoz híven idén is megemlékezést tartott gróf Rhédey Lajos aranysarkantyús vitéz, császári és királyi kamarás, országgyűlési követ, bihari és beregi főispáni helytartó nagyváradi szobránál az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Egyesület. Ott volt Tőkés László püspök is, az EMNT elnöke.
Az egykori Rhédey-kertben – amelyen ma sporttelep, állatkert és park osztozik – csak három éve óta áll szobra annak a kiemelkedő politikusi karriert is befutó művésztpártoló főúrnak, aki a terjedelmes telket végrendeletében a városnak adományozta. Az idei megemlékezésen Török Sándor, az EMNT Bihar megyei elnöke méltatta a grófot, majd Csomortányi István, a Néppárt országos elnöke és Zatykó Gyula, a Néppárt partiumi ügyekért felelős alelnöke, a szobor 2018-as felállításának kezdeményezői mondtak rövid beszédet, kitérve mindketten a szoborállítás történetére és több, ma már anekdotikus körülményére. Méltatták mindazok több éves törekvését és munkáját, akik végül kieszközölték a szobor felállítását, anyagilag támogatták, megalkották és mindmáig gondját viselik.
A szoborállítás gondolata először 2008-ban, a Magyar Polgári Szövetség jóvoltából merült föl, de a megvalósíthatóság a Rhédey-kertben megtartott első Szent László Napokon kezdett körvonalazódni, és miután a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, Hoppál Péter is támogatásra méltónak ítélte meg az elképzelést, a következő, 2014. évi Szent László Napokon gyűjtést szerveztek, a Magyar Polgári Egyesület pedig a Nemzeti Kulturális Alapnál pályázott és nyert másfél millió forintot a tervre. Ebből a pénzből sikerült kiönteni egy aradi öntőműhelyben Deák Árpád alkotását. És ebből a támogatásból készült el a szobor talapzata is. 2018. június 18-án leplezték le, a 6. Szent László Napok rendezvénysorozat nyitónapján.
Az 1831. május 21-én Pesten elhunyt Rhédey Lajosra való mostani emlékezést megelőzően új, négy nyelvű információs táblákat helyeztek a mellszobor előtt. A bensőséges mementó koszorúzással és a Szózat eléneklésével ért véget a szobornál, majd a résztvevők átvonultak a Rhédey-kápolnához, amely köré a román nacionálkommunista rezsim állatkertet létesített az 1960-as években. Az idők során sanyarú sorsra jutott jó két évszázados mauzóleumot is csak a rendszerváltozás után sikerült helyreállítani, magyar állami támogatással.