A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács volt titkára, dr. Mécs László ortopéd sebész főorvos 67. életévében, 2023. december 3-án tragikus hirtelenséggel hunyt el otthonában. Búcsúztatása csütörtökön, december 14-én 11 órától lesz a szegedi Fogadalmi Templomban (Dóm) – közölte a gyászoló család.
A sepsiszentgyörgyi Háromszékben és a Nemzeti.net portálon december 11-én az alábbi nekrológ jelent meg, Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács szóvivője tollából, A csendes szó ereje címmel: „Szegedről érkezett a szomorú hír: dr. Mécs László, a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) egyik ötletadó alapítója, több évig titkára türelemmel viselt betegség után, mégis váratlanul itt hagyta földi világunkat. Mécs Laci, ahogy barátai, de közéleti harcostársai is hívták, nem tartozott a vezető politikusok közé. A magyarországi rendszerváltás hajnalán ugyan MDF-színekben önkormányzati szerepet is vállalt, mi több, a szegedi szervezet élére állt, politikai szerepvállalása sokkal inkább a közösség iránt vállalt értelmiségi felelősség nyomvonalát, mintsem a hatalom gyakorlását követte. Ortopéd sebészként egyébként is azt a közösséget szolgálta, amelyből vétetett, miért ne tehetné meg ezt a közélet éppen ébredező demokratikus közegében is – gondolhatta, bár a személyes motivációkról találkozásaink alkalmával alig volt idő beszélni. Sokkal inkább közös ügyeinkről, hiszen hamar kiderült, hogy közéleti szerepvállalása a nemzeti gondolatból táplálkozik, abból pedig aligha hiányozhat az országhatárokon kívül rekedt magyar közösségek törekvéseinek támogatása. Így kapcsolódott be a kétezres évek elején (újra)indult autonómiamozgalmakba is, szorgalmazva, majd sok éven át szervezve a KMAT munkáját, amely civil eszközökkel igyekezett kapcsolatot építeni az elcsatolt területeken az önrendelkezés intézményesítésének előmozdításában érdekelt szervezetekkel. A KMAT rendezvényei által több alkalommal sikerült a közfigyelmet az autonómiák felette szükséges voltára irányítani. Mécs László a közélet 'árnyékos oldalán', szerényen és mégis határozottan, a csendes szó erejével szolgálta a Kárpát-medencei magyar közösségek nemzeti törekvéseit. Azok közé tartozott, akik tudták: a politikai cselekvés nem csupán a hivatásos politikusok feladata, ehhez lehetőség szerint mindenkinek a maga eszközeivel hozzá kell járulnia. Minden bizonnyal ama, számunkra (még) ismeretlen 'égi küzdőtéren' is így szolgálod közös ügyünket. Nyugodj békében!”
Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és egyben a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács alapító elnöke a megboldogult családjának küldött részvétnyilvánító magánlevelében egyebek mellett ezt írta, Mécs Lászlót méltatva: „Kapcsolatunk nemes egyoldalúsággal egyetlen fontos – erdélyi – ügyhöz, éspedig a közösségi önrendelkezéshez, az autonómiához volt köthető. Kivételes politikai tisztánlátással látta át, hogy a kisebbségi magyarság számára ez valóságos létkérdés, és magyarországi ember létére ritka testvéri szolidaritással állott ügyünk mellé. Emberként és magyarként is közel állt szívünkhöz, mint olyan személyiség, aki páratlan szerénységgel szolgálta a köz javát.”