A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

Petro Porosenko államelnök szerint Ukrajna „eddig és ezután is olyan hozzáállást tanúsít a nemzeti kisebbségek jogaihoz, amely megfelel nemzetközi kötelezettségvállalásinak, összhangban van az európai normákkal és példaértékű a szomszédos országok számára”. Ezzel szemben Szijjártó Péter magyar külügyminiszter megítélése szerint új oktatási törvényével Ukrajna „jó messzire távolodott Európától”. Az orosz parlament alsóháza egyenesen „etnocídiummal”, illetve őshonos népei és nemzeti kisebbségei ellen folytatott „kényszerasszimilációval” vádolja Kijevet.
Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főbiztosa abban egyezett meg Porosenko elnökkel, hogy az EU és az ukrán hatóságok további egyeztetéseket tartanak a törvény kisebbségi jogokat érintő rendelkezéseiről. Az Európai Tanács szerint a jogszabály „nagyban akadályozza a nemzeti kisebbségek anyanyelven történő tanítását”. Klaus Iohannis román államfő mindaddig nem tartja időszerűnek – elhalasztott – ukrajnai látogatását, ameddig Kijev nem talál megfelelő megoldást a törvény által előidézett problémákra.
2017. november 7-én ezen körülmények között került sor arra az „eszmecserére”, melyre az Európai Néppárt Külügyi Munkacsoportja hívta meg Lilija Hrinevics ukrán tanügyminisztert. A tanácskozást levezető Sandra Kalniete lett frakcióelnök az élesen szembefeszülő álláspontok megértésére és egyeztetésére tett kísérletet.
Az ukrán miniszternő „civilizált párbeszéd” folytatására buzdította a vitapartnereket. Előterjesztésében felsőfokon beszélt az új oktatási törvény, illetve az ukrán oktatási reform demokratikus voltáról, korszerűségéről és mélyen európainak vélt karakteréről. Az ukrán nyelv egyeduralmát biztosítani hivatott jogszabály elsőrendű céljaként „a szociális kohéziót és integrációt” jelölte meg. A jogfosztónak ítélt 7. cikkely vonatkozásában azt hangoztatta, hogy annak valamennyi előírása a kisebbségi diákok jól felfogott érdekeit, társadalmi esélyegyenlőségét és integrációját szolgálja. Késznek mutatkozott az érdekelt felekkel – úgymint a román, magyar, lengyel, moldovai, bolgár kormányilletékesekkel – való párbeszédre.
A hozzászólók véleménye erőteljesen megoszlott. Mindazáltal azok voltak többségben, akik a törvény kisebbségellenes jellegét bírálták.
Traian Ungureanu képviselő a román érdekek mellett szállt síkra, furcsának tartva, hogy a jogszabály a baráti románokat az ellenséges táborba tartozó oroszokhoz hasonlóképpen diszkriminálja.
Cristian Preda egyebek mellett azt kifogásolta, hogy nem vették figyelembe a román közösség igényeit, továbbá hogy manipulatív módon külön kisebbségekként kezelik a románokat és a moldovaiakat.
Bocskor Andrea kárpátaljai képviselő szintén arra mutatott rá, hogy az első renden érintett kisebbségi közösségeket meg sem kérdezték a saját anyanyelvükön való oktatás szabályozása tárgyában, továbbá a hivatalos ukrán álláspont hazugságait és szakmai hiányosságait bírálta.
Gál Kinga fideszes képviselő azon meggyőződésének adott hangot, hogy a kényszerítő természetű nyelvoktatás soha nem vezet eredményre.
Tőkés László „eufémikus szómágiának” minősítette az ukrán kormánytag prezentációját. Egyetértését fejezte ki román kollégáival, valamint Klaus Iohannis államelnökkel, aki a román kisebbség nyilvánvaló hátrányos megkülönböztetése miatt küszöbön álló hivatalos ukrajnai útját is lemondta. Bőséges tapasztalatokkal rendelkezünk a szomszédos országokban élő magyarok mesterséges asszimilációjáról, némelyik közösséget éppenséggel a teljes eltűnés fenyegeti – mondotta, s éppen ezért arra szólította fel az ukrán kormányt és parlamentet, hogy az Európai Tanács felszólításának és az uniós főbiztosnak tett ígéretnek megfelelően revideálják a törvény kisebbségi vonatkozású rendelkezéseit, és maradéktalanul biztosítsák a magyarok, románok és más őshonos nemzetiségek anyanyelvű oktatás iránti jogát.
Felszólalásában Elmar Brok német képviselő, a Külügyi Bizottság volt elnöke bevándorolt és őshonos kisebbségek között tett különbséget. Elsősorban az új törvény időzítését ítélte „politikai ostobaságnak”, hiszen ezáltal Ukrajna olyan szövetségeseit taszította a „másik táborba”, mint Magyarország és Románia. Ráadásul a jogszabály elfogadása által olyan időszakban „bünteti” az orosz kisebbséget, amikor Oroszország Ukrajna egy részét éppen megszállás alatt tartja.
Lilija Hrinevics betanult szerepének megfelelően tovább magyarázta országa bizonyítványát, fehérnek próbálva beállítani azt, ami fekete. Mindazáltal a Velencei Bizottság várható szakvéleményének viszonylatában készségét fejezte ki az EU-partnereikkel való további konzultációra.