A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ földszinti kiállítótereiben február 16-án, pénteken 18 órakor Vass Tamás (1942–1988) grafikusművész kiállítása nyílik meg. „Bravúros mesterségbeli tudással rendelkező művész. Vívódó, gyötrődő ember, aki a világot megérteni, újramagyarázni akarja. Száguldó korunk nyugtalan, ellentmondások között vergődő, de egekbe is törő emberének életérzését fejezi ki a grafika nyelvén” – írta Vassról a műítész Polgár István.
A tárlatnyitó közönségét Bordás Beáta, az EMŰK vezetője köszönti, megnyitóbeszédet mondanak Portik Blénessy Ágota művészettörténész és Salat Csaba kurátorok. Az 1988-ban tragikus hirtelenséggel elhunyt grafikusművész mintegy húszévnyi alkotói munkája gyümölcseként egy lenyűgöző, igen gazdag és változatos grafikai anyagot hagyott hátra az erdélyi képzőművészet számára. Ennek ellenére legutóbbi posztumusz kiállítása 2009-ben volt Marosvásárhelyen.
Jelen tárlattal Salat és Portik Blénessy kurátorok, valamint az Erdélyi Művészeti Központ egy olyan kiállítás létrehozására vállalkoztak, amely Vass Tamás legjellegzetesebb alkotásait igyekszik bemutatni az eddigi legnagyobb merítésben és részletességgel. Ennek érdekében mintegy 14 magánszemélytől és egy közgyűjteményből kölcsönöztük az életmű legfontosabb, sok esetben eddig a közönség, de még a szűkebb értelemben vett szakmai körök számára is ismeretlen, többnyire magángyűjteményekben található darabjait.
Vass Tamás a marosvásárhelyi Zenei és Képzőművészeti Líceum diákja, Barabás István és Nagy Pál tanítványa volt. Ez utóbbi nagy hatást gyakorolt a művész pályaválasztására és későbbi munkásságára. 1963–69 között a kolozsvári képzőművészeti főiskola grafika szakán tanult Feszt László irányításával, akinek köszönhetően akadémiai szinten sajátította el a különböző grafikai technikákat és sokszorosító eljárásokat. Tehetsége már a főiskolás évek alatt kitűnt. Elsőéves korától a Napsugár gyermeklap külső grafikai munkatársa volt, később az Új Élet és az Igaz Szó, majd a Vatra lapok, illetve a Kriterion, a Dacia és az Ifjúsági Könyvkiadó foglalkoztatták külsős grafikusként. Különleges rajzkészségét és jellegzetes művészi látásmódját minden megyei vagy országos tárlat beszámolójában kiemelték, tehetségéről az elnyert díjak is tanúskodnak, ám az átütő siker és elismerés elmaradtak.
A diktatúra egyre sötétebbé váló időszakában jelentős alkotásait kizsűrizték és a csoportos tárlatokról kitiltották. E kudarcként megélt bánásmód és önemésztő életmódja egészségi állapotának fokozatos romlásához vezetett. A fiatalon, 45 évesen, egy banális baleset következtében elhunyt művész csupán két évtized alatt megalkotott, az erdélyi képzőművészetben igazán egyedinek számító életműve nagy gazdagságot és változatosságot mutat.
A magány, az elidegenedés, illetve a hovatartozás és az igazán mély emberi kapcsolatok hiánya Vass Tamás jegyzeteiből és grafikáiból egyaránt kiolvashatók. Az 1970-es évek második felétől a kiforrott stílusú, sokalakos drámai kompozíciók domináltak az életműben, a líraibb hangvételű városképek, aktok vagy illusztrációk mellett. Az Erdélyi Művészeti Központban nyíló tárlat mindezekből mutat ízelítőt, de megtekinthetőek lesznek Vass Tamás önéletrajzi ihletettségű grafikái, valamint néhány a művész által készített rézkarc-lemez is.
A kiállításhoz, a már megszokott módon, igényes háromnyelvű katalógus készült az EMŰK Kiadó kiadásában. A tárlat április 5-ig lesz látogatható Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Művészeti Központ új nyitvatartási rendje szerint, keddtől péntekig 9 és 17 óra között, illetve szombaton 10 és 14 óra között.